2011. november 15., kedd

Felkészülés a vizsgaidőszakra III. - tanulás tankönyvből

- A általános pszichológia vizsga anyaga az Atkinson könyv. Az elejétől a végéig. - hangzik el a teremben. A hallgatóság halk morajlásba kezd...
- Na ne már! Ilyen nincs. Ezt nem lehet megtanulni! - mondja egy belevaló csaj a hátsó sorban, elég hangosan ahhoz, hogy mindenki hallja, de elég halkan ahhoz, hogy csak az oktató ne.
Persze nem kell ettől sem megijedni, mert a tankönyvek "bebiflázásához" is vannak trükkök és praktikák!
Erre is igaz, mint minden tanulási helyzetre, hogy a legrosszabb, amit tehetsz, ha minden terv és stratégia nélkül leülsz és elkezded az első oldallal remélve, hogy egyszer majd eljutsz a végéig. Nézzük tehát, hogyan állj neki a tankönyvek megtanulásának.

Forrás: konyves.blog.hu


Néhány technikai gondolat a tankönyvekről
A tankönyvek könyvek. Ezzel, azt hiszem, nem mondtam újat. Érdemes néhány sajátosságukat figyelembe venni ahhoz, hogy eredményes stratégiát válassz.
Amit meg kell állapítanunk, hogy a tankönyvek általában kerek, szerkesztett szövegeket tartalmaznak. Tehát, bármilyen stratégiát vagy technikát is választasz, figyelj arra, hogy valahol és valamikor, el kell választanod a szükséges információt a szükségtelentől.
A tankönyvek egy része - főként az angolszász tankönyvek - szövegei tagoltak és szintezettek. Tudod, ez a kisbetű-nagybetű, keretes írás...stb.  Nos, ez nem véletlen. A központi szövegrészben találod a legfontosabb információkat, minden más nagy valószínűséggel ezt részletezi, színesíti egy történettel, példával vagy kivétellel.
Gyakori elem egy-egy fejezet végén az összefoglaló. Ezek sem l'art pour l'art készültek, hasznos eszközök, amelyeket érdemes kihasználni.
Néhány tankönyv rendelkezik szószedettel. Ezek a könyv kulcs fogalmai, amelyeket mindenképp érdemes minimálisan értened, olykor tudnod is. Szövegfeldolgozás közben jól jöhet, ha valamit nem értesz. Általában a törzsszövegben dőlttel vagy vastagon szedik azokat a fogalmakat, amelyeket megtalálsz a szószedetben is.

A tankönyvek megtanulásának általam bemutatott módja a következő lépéseket tartalmazza:

Forrás: penzkezeles.hu


  1. Témára hangolódás, ismerkedés a tankönyvvel
  2. Tervkészítés
  3. Fejezet feldolgozás
    1. Első olvasás
    2. Kérdések, tételmondatok meghatározása
    3. Információ szűrés
    4. Információ feldolgozás
    5. Bevésés
  4. Ismétlés
Kezdjük az elején.

1. Témára hangolódás, ismerkedés a tankönyvvel
Nem felesleges! És ezt nem győzöm eleget hangsúlyozni. Ahogyan az izmainkat is be kell melegíteni, mielőtt lefutjuk a maratont (még akkor is, ha profik vagyunk), ugyan úgy az elménket is fel kell készíteni, mielőtt neki állunk tanulni. Ez hasonló, mint amiről már a beadandónál is írtam. Tehát, lapozgasd a könyvet, olvasd el a tartalomjegyzéket. Miről szól a könyv? Milyen képek vannak benne? Hogyan épül fel?

2. Tervkészítés
Itt most elsősorban az időbeli tervezésre gondolok. Egy tankönyv megtanulása - bármennyire fájó - de időbe telik, add meg magadnak az időt! Azonban ahhoz, hogy ne csússz el, muszáj, hogy tervezz! Tedd fel a kérdés: reálisan hány fejezetet tudok megtanulni egy nap? Ebből már könnyen kiszámítható, hogy nagyjából hány napra van szükséges arra, hogy végezz a tanulással. Szeretném felhívni a figyelmedet, hogy bármennyire szorgalmas hallgató vagy, biztos, hogy nem tudsz minden nap ezzel foglalkozni, pláne vizsgaidőszakban. Tehát számolj ezekkel a napokkal is! Továbbá érdemes egy alkalmat a vizsga előtt arra szánnod, hogy átnézd és átismételd a jegyzeteidet. Ezen a napon új anyagot már ne tanulj.
Javaslom, hogy a terved ne legyen se túl szigorú, se túl laza. Én nem szoktam leírni, de ha szükségét érzed, akkor írd is le, jól mutat felfüggesztve az íróasztal felett! :)

Ekkor kezdődik a fejezetek feldolgozása. Ez szerintem egy jól alkalmazható algoritmus, amit minden egyes fejezet esetében érdemes követni. Elsőre talán lassú lesz, de ne ijedj meg, idővel sokkal gyorsabb és hatékonyabb leszel!

3. Fejezetfeldolgozás

3.1 Első olvasás
Az első olvasás célja az, hogy kapj egy összképet, miről szól ez a fejezet. Milyen témákat és altémákat érint? Ha megy, akkor ez lehet csak gyorsolvasás, átfutás. Itt még nem kell értened az összefüggéseket, sőt, attól se ijedj meg, ha nem érted az anyagot!

3.2 Kérdések, tételmondatok meghatározása
Ez kísérteties hasonlóságot mutat a múltheti bejegyzéssel (na vajon miért?!). Tehát a lényeg, hogy minden fejezet, alfejezet és bekezdés valamilyen tételmondatot bizonyít, vagy kérdésre keresi a választ. Fogalmazd meg ezeket! Milyen kérdésekre kapsz ebben a fejezetben választ? Mit igyekszik bebizonyítani?

3.3 Információk kiszűrése
Ha megvan, hogy mire keresed a választ a fejezetben, akkor eljött az ideje annak, hogy kiszűrd a hasznost a feleslegestől. Ehhez még mindig a legegyszerűbb módszernek a múlthéten ismertettet tartom (javaslom, olvasd el újra!). Tehát ragadj meg egy kiemelőt/filctollat/ceruzát, emelt ki azt, ami ezeket a tételmondatokat bizonyítja, illetve ezekre a kérdésekre adja meg a választ!

3.4 Információ feldolgozás
Ha elválasztottad a hasznos információkat a feleslegestől, akkor következhet ezek feldolgozása. Na ez sokféleképpen történhet. Készíthetsz gondolattérképet róla, de jegyzetelhetsz is. Ami fontos, hogy itt már csak a fontos dolgok szerepeljenek olyan formában, hogy azt Te értsd!

3.5 Bevésés
Ha ezek után még mindig nem tudod az anyagot, akkor érdemes időt szánnod arra, hogy olvasgatod a jegyzeteidet, nézegeted a gondolattérképet. Jegyezd meg, mi hol van, illetve milyen kérdésre milyen válaszokat kaptál a fejezet alapján. 

4. Ismétlés
Minden nap, amikor tanultál, tarts ismétlést. Ilyenkor nézd át a jegyzeteidet, gondolattérképeidet és gondold végig, aznap mit tanultál meg. Nekem segít, ha ilyenkor el is mondom, mintha a vizsgán lennék azzal a könnyítéssel, hogy a jegyzeteimet használom.

Sok sikert!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése